Nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola 2023.05.08. – 2023.05.12.
Magyar múlt és magyar jelen, Szlovéniában és Horvátországban (Muravidék, Szlovénia, Horvátország, Szlavónia és a magyar tengermellék)
A nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola diákjai 2023. május 8-12. között a „Határtalanul” pályázati program keretében (HAT-KP-2022/1-000215) tanulmányi kiránduláson vettek részt. A kirándulásunk célja az volt, hogy diákjaink a külhoni magyarok életével megismerkedjenek, kortárs diákokkal találkozzanak, a nemzeti összetartozás érzését erősítsük, a külhoni kulturális és természeti értékeket megismerhessék.
1. nap: Izgatottan indult útnak a lelkes csapatunk nem sokkal reggel 8 óra után Lendvára, a szlovéniai magyarság szellemi központjába. A kényelmes, vidám hangulatú utazásunk első tervezett kulturális látnivalója a Makovetz Imre által tervezett kultúrpalota volt Lendván. Ezt követően a 820 éves város magyar értékeivel ismerkedtünk a városkában sétálva. Megtekintettük a belváros érdekességeit: a Szent István szobrot, amely segítségével visszautaztunk a történelmi múltba. A barokk Szent Katalin plébániatemplomot, amely vezetékrendszerét épp most modernizálják. A városnéző sétánk után buszra szálltunk és Marika néni vendégei voltunk a Szentháromság kápolnában, kíváncsian hallgattuk a történeteteket a kápolnáról, a Hajós családról, Hadik Mihály törökverő hadvezérről, akinek az üvegkoporsója a kápolnában megtekinthető. A kápolna közelében három ország látóhatárát pásztázhattuk, gyönyörködtünk a nyiladozó természet által színpompássá festett tájban. A környéket a Vinarium kilátótoronyból 42 méter magasból is alaposan szemrevételeztük, egyszerre négy országot is láthattunk. Szállásunk Lendva közelében, Bajánsenyén volt, ahol Erzsi néni finom vacsorával várt már bennünket. Este sétáltunk, fociztunk, kellemesen elfáradtunk.
2. nap: Kirándulásunk második napján, a reggeli után a Pártosfalvai Kétnyelvű Iskolába látogattunk el. Az iskola igazgatóasszonyának a segítségével betekintést nyerhettünk az iskola hétköznapjaiba. Az iskola diákja minden tantárgyat két nyelven tanulnak, magyar illetve szlovén nyelven, számonkéréskor lehetőségük van a felelés/dolgozat nyelvét kiválasztani. Családias, modern környezetben tanulhatnak a gyerekek. Méhészkednek, konyhakertet gondoznak. Az udvaron kipróbáltuk a játékparkjukat, aztán sajnos búcsúzni kellett és már úton voltunk Dobronakra/ Lendvavásárhelyre, hogy felkeressük a Dobronoki György-házat, amelyben helytörténeti és néprajzi gyűjteményt tekintettünk meg. Részünk volt egy kis rendkívüli történelemórában is J. Az épületet Dobronoki György jezsuita tanárról, a falu híres szülöttéről nevezték el. A kiállítás megtekintése után az alkotás várt ránk. Kukoricacsuhéból készítettünk angyalkát, lepkét. Az ebédünk elfogyasztása után, a közeli orchideafarmot néztük meg, a csodás egzotikus virágokvilága után a dobronoki energiaparkba mentünk feltöltődni. Keddi napunkat Lendván a Bánffy-Esterházy várkastélyban zártuk. Zala György emlékszobáját és a néprajzi gyűjteményét tekintettük meg. Lendva híres szülötte Zala György, aki a Hősök tere és az aradi Szabadság-szobor alkotója. Ha már ott jártunk egy modern időszakos kiállítás látogatóivá is váltunk. A tartalmas napunk után visszatértünk Erzsi nénihez a szállásunkra, az ízletes vacsora után még beszélgettünk, játszottunk és kellemesen nyugovóra tértünk.
3. nap: Frissen és üdén a magyar történelmi emlékek nyomába eredtünk. Felkerestük Ljubljana (Laibach) várát, ahol 1848-1849 évi szabadságharc magyar miniszterelnökét Gróf Batthyány Lajost fogva tartották a császáriak a kivégzése előtt. Nemzeti színű szalagot és virágot helyeztünk el. A városnézés után indultunk a szállásunkra, hogy kellőképpen kipihentek legyünk, hiszen újabb tartalmas nap várt ránk.
4. nap: A készülődés, reggeli elfogyasztása a „Tengerhez magyar” Kossuth szállóige nyomában, Fiume és Abbázia magyar emlékei és magyar jelene volt a csütörtöki napunkra betervezve. A Magyar Ház felkeresése. Az épület az Anna-villa nevet viseli, szecessziós stílusban épült. A fiumei kikötőben magyar feliratú tárgyakat, emléktáblát, Skull Mátyás vasöntőjében készült magyar nyelvű kikötői vasbakokat kerestünk. Magyar időkben épült épületeket látogattunk meg. A Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza felé igyekeztünk, melynek közelében Jókai emléktábláját koszorúztuk meg, majd a Baross emléktáblánál is méltómódon megemlékeztünk. Felkeressük azt a hidat, amely az 1920 és 1924 között fennálló Fiumei Szabadállam határát jelentette a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság felé. Megismerkedtünk a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat történetével, amelynek egyik hivatalos nyelve a magyar volt az olasz, a horvát és a német mellett. Fiumétól elköszöntünk Abbázia folytattuk az utunkat, az egykori magyar arisztokrácia közkedvelt nyaralóhelyére. Itt nagyon sok épületéhez nemesi származású magyar családok története fűződik. Felidézzük néhány család történetét, megemlékeztünk Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvosról. Késő este, hosszú út után megérkeztünk szálláshelyünkre.
5. nap: Kora reggel, szállásadóinktól elköszöntünk és a Dráva-vidék magyarjai – a horvát-szerb háború nyomába vezetett az utunk. Eszék volt az cél, a Dráva partján. Az egykori ősi magyar város ma Horvátország része. Az ottani diákok reggeli becsöngetés előtti pillanatainak a tanúi lehettünk, miközben a Dráva parti óvárosban rövid sétát tettünk. Felfedezhettük az Osztrák-Magyar Monarchia nyomait. Felkerestük a középkori várát, amely az ország legnagyobb erődítményeinek egyike. A várost a délszláv háború alatt 1993-ig többször ostromolták a szerb katonák, körülbelül ezer ember esett áldozatul. Napjainkra kevés nyoma van a lövésnyomoknak, és romos épületet is csak elvétve találtunk, az egész város gyönyörűen megújult. A Ferences rendiek udvarában megtekintettük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. Eszéktől elbúcsúztunk és sok-sok szép élménnyel elindultunk haza.
Hálásak vagyunk, mert utunk során a meglátogatott tájegységek történelmi múltját, a régiók etnikai sajátosságait, a magyarság múltját és jelenét ismerhettük meg.
Hazatérésünk után az iskolában értékeltük a megtett kilométereknek köszönhető kirándulást, szeretettel gondolunk vissza a kirándulásra, a szép és vidám emlékekre, a sok információra, melyet élményekkel összekötve tanulhattak meg diákjaink.
(Hamza Katalin)